Üstökös

Üstökös

Édes álmot szőtt rám a fülledt csend,
Nyugalomban,hagy alkotni idebent.
Fényes ruháját rám öltötte a hold,
S esetlen rímekkel szívemhez szólt!

Csillagok pislognak,a sötét éj mezején,
Felém árad zenéje,s lépked kövezetén
Lelkemnek,húrjával játszik mint gyermek,
Így adva értelmet,a tovatűnő percnek!

Meseszép hídján,álmok folyója felett,
Ível át kecsesen,s átszeli a leget,
Suhan az üstökös,viszi a vágyaim,
Bársonyos égbolton,angyalok szárnyain.

Könnyen száll a légben,elillan a kéken,
Lassan kúszik tova, a csillagösvényen
Araszolva mászik, álmaimmal játszik,
Vágyaimnak útja előtte nem látszik.

Reszkető permettel szórja rám csillámait,
Csóvája ontja oly tüzes villámait
Felhőbe burkolva, magára húzza az éjszakát,
Búcsúzik tőlem,s már nem hallja szívem szavát!

Amanda J. Harrys